Hányan csatlakoznának ma a Rongyos Gárdához?

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kezdett el először megemlékezni sok-sok évvel ezelőtt  a Rongyos Gárda hőseiről. Idén is egy emléktúra keretében történt a megemlékezés, aminek során a festői szépségű tájon túl, a megemlékezők bejárták a nevezetesebb helyszíneket, az elhunyt harcosok sírhelyeit is.

A látnivalókat, a történelmi háttérinformációkat Horváth Gábor, soproni Vármegye vezetője ismertette, aki egyben a túra szervezője is. Az újépítésű Trianon-emlékparknál lévő Rongyos Gárda emlékműnél Barcsa-Turner Gábor (HVIM társelnök) mondta el beszédét. A vármegyés vezető szembeállította a kommunista, liberális, szcientista történelemfelfogásokat a tradicionális történelemértelmezéssel. A levezetésből érthetővé vált, miért fontos megemlékezni a hősökről, és miért fontos kiemelni a pozitív példákat a múltunkból, és miért nem teszik ezt meg a modernek. Barcsa-Turner Gábor rendhagyó módon világított rá a jelenkori modern embertípus és a Rongyos Gárda tagjainak áldozatkész hozzáállásának különbözőségére. Beszédében eljátszott a gondolattal, mi lenne ha most, a 21. században toborozna Héjjas Iván. Felsorolta, hogy milyen jellegű visszajelzések szoktak érkezni, amikor jóval kisebb súlyú akciók kerülnek megrendezésre:  „ez most nem fog menni, de lélekben veletek vagyok”, „szerintem nem ezt kéne csinálni”, „dolgoznom kell/van lefoglalt nyaralásom/fial a disznó”, „a nemzeti kormányunk pontosan tudja meddig lehet elmenni, ez már nagyon szélsőséges”. A Rongyos Gárda tagjai bebizonyították áldozatkészségüket, így válhatnak példaképeinkké –hangzott el a beszédben. Az akkori rendvédelmi szervek, Ostenburg-Moravek Gyula csendőrei nemcsak szavakban biztatták a felkelőket (majd intézkedtek velük szemben), hanem tevőlegesen is kivették részüket a harcból, annak ellenére, hogy parancsot a rendfenntartásra kaptak. Barcsa-Turner Gábor azzal zárta beszédét, hogy nem csak szavakban, hanem tettekben is nemzetinek kell lenni és a példaképeinknek hozzáállását is el kell tudni sajátítani, egy más emberi minőséget akarunk megvalósítani. Erről szól a vármegyés életprogram.

A megemlékezés az ágfalvai Baracsi László emlékműnél ért véget.

Képeink a megemlékezésről: