A SzĂ©kesfehĂ©rvĂĄri TörvĂ©nyszĂ©k bĂrĂłi tanĂĄcsa mĂĄsodfokĂș ĂtĂ©letĂ©ben felmentette Barcsa-Turner GĂĄbort, mozgalmunk tĂĄrselnökĂ©t közössĂ©g tagja elleni erĆszak Ă©s uszĂtĂĄs vĂĄdja alĂłl, amelyet többszöri eljĂĄrĂĄs-megszĂŒntetĂ©s, elutasĂtĂĄs utĂĄn a HĂĄttĂ©r TĂĄrsasĂĄg erĆltetett vĂ©gig a vĂĄdemelĂ©sig Ă©s a bĂrĂłsĂĄgig â Ărja rĂ©szletes cikkĂ©ben a Pesti SrĂĄcok, honlapjukon az ĂŒgyrĆl videĂłriport is elĂ©rhetĆ. A Magyar Jelen åltal forgatott videĂłban pedig dr. Gaudi-Nagy TamĂĄs Ă©s Barcsa-Turner GĂĄbor Ă©rtĂ©keltĂ©k az ĂŒgy alakulĂĄsĂĄt.Â
A Magyar Jelen összeĂĄllĂtĂĄsa:
Pesti SrĂĄcok:
2019. oktĂłber 23-ra rendhagyĂł, interaktĂv megemlĂ©kezĂ©st hirdetett meg a HVIM egy vidĂ©ki telepĂŒlĂ©sen. Az esemĂ©ny rĂ©sze lett volna a digitĂĄlis plakĂĄton feltĂŒntetett LMBTQP-zĂĄszlóégetĂ©s, ami mellesleg meg sem valĂłsult. A megemlĂ©kezĂ©st egy nemzeti radikĂĄlis portĂĄlon hirdettĂ©k, az azon valĂł rĂ©szvĂ©tel regisztrĂĄciĂłhoz kötött volt, a helyszĂne pedig magĂĄnterĂŒlet.
A PestiSrĂĄcok.hu több Ăzben foglalkozott az ĂŒggyel, amely tökĂ©letesen megmutatja, milyen nyomĂĄsgyakorlĂĄst alkalmaznak Ă©s milyen befolyĂĄst Ă©rnek el az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs rendszerĂ©ben a Soros-hĂĄlĂłzathoz tartozĂł liberĂĄlis civil szervezetek. A bĂŒntetĆfeljelentĂ©st a HĂĄttĂ©r TĂĄrsasĂĄg, illetve annak elnöke tette,  de azt többször is elutasĂtottĂĄk a hatĂłsĂĄgok, majd a liberĂĄlis jogvĂ©dĆk addig toltĂĄk erĆszakosan az ĂŒgyet, mĂg vĂ©gĂŒl ugyanaz az ĂŒgyĂ©szsĂ©g, amelyik korĂĄbban nem lĂĄtott megvalĂłsult bƱncselekmĂ©nyt, mĂ©gis vĂĄdat emelt Barcsa-Turner GĂĄbor ellen.
A SzĂ©kesfehĂ©rvĂĄri JĂĄrĂĄsbĂrĂłsĂĄg tavaly közössĂ©g tagja elleni uszĂtĂĄs miatt elmarasztalta a HVIM elnökĂ©t Ă©s egy Ă©v prĂłbĂĄra bocsĂĄtotta. Ez az ĂtĂ©letet vĂĄltoztatta meg most mĂĄsodfokon a törvĂ©nyszĂ©k. MindkĂ©t vĂĄdpontban, közössĂ©g tagja elleni erĆszak Ă©s közössĂ©g tagja elleni uszĂtĂĄs vĂĄdja alĂłl is bƱncselekmĂ©ny hiĂĄnyĂĄban mentette fel a terheltet.
TĆke ZoltĂĄn tanĂĄcsvezetĆ bĂrĂł indokolĂĄsĂĄban összevetette a vĂ©lemĂ©nynyilvĂĄnĂtĂĄs alkotmĂĄnyos jogĂĄt Ă©s a gyƱlölet-bƱncselekmĂ©nyek törvĂ©nyi tĂ©nyĂĄllĂĄsĂĄt.
A gyƱlölet-bƱncselekmĂ©nyekre vonatkozĂł törvĂ©ny minden olyan csoportot vĂ©d, amely valami miatt akĂĄr nĂ©hĂĄny szemĂ©lyt a tĂĄrsadalom többsĂ©gĂ©tĆl elkĂŒlönĂt. Van-e ebben az ĂŒgyben vĂ©dendĆ csoport? Ez is fontos kĂ©rdĂ©se volt ennek a bĂŒntetĆpernek
â hangsĂșlyozta a bĂrĂł. HozzĂĄtette: itt nem pusztĂĄn egy LMBTQ-ideolĂłgia elleni megnyilvĂĄnulĂĄs törtĂ©nt, az LMBTQ-közössĂ©ghez tartozĂłkkal szemben Ă©rtĂ©kĂtĂ©letet is megfogalmazott a szĂłban forgĂł plakĂĄt. Ugyanakkor az adott konkrĂ©t elkövetĂ©si körĂŒlmĂ©nyek ennek ellenĂ©re nem voltak alkalmasak arra, hogy bƱncselekmĂ©nyt valĂłsĂtsanak meg, vagy arra buzdĂtsanak.
Meg kellett ĂĄllapĂtani, hogy a riadalomkeltĂ©sre valĂł alkalmassĂĄg megĂĄll-e, ezt csak a garĂĄzdasĂĄg fogalomrendszerĂ©ben lehetett Ă©rtĂ©kelni
â Ă©rvelt a tanĂĄcsvezetĆ. Ehhez kifejezetten a csoport Ă©rintettsĂ©gĂ©t kellett vizsgĂĄlni, nem a szubjektĂv Ă©rintettsĂ©gĂŒket.
KirĂvĂłan közössĂ©gellenesnek akkor lehet tekinteni egy cselekmĂ©nyt, egy megnyilvĂĄnulĂĄst, ha valĂłs veszĂ©ly jelenik meg a tĂĄrsadalmi csoporttal szemben. Ez egy zĂĄrtkörƱ, elĆzetes regisztrĂĄciĂłhoz rendezvĂ©ny lett volna, amit nem is kirĂvĂłan hirdettek, Ăgy a valĂłs veszĂ©ly semmikĂ©ppen sem ĂĄll meg a bĂrĂłi Ă©rvelĂ©s szerint.
A közössĂ©g tagja elleni uszĂtĂĄs a mĂĄsik bƱncselekmĂ©ny, ami a vĂĄd tĂĄrgyĂĄt kĂ©pezte. A bĂrĂł felidĂ©zte a jogtörtĂ©netet, hogyan alakult az uszĂtĂĄs törvĂ©nyi tĂ©nyĂĄllĂĄsa Ă©s a jogszabĂĄlyok az elmĂșlt Ă©vtizedekben. Visszamutatott, hogy eredetileg az ĂĄllam elleni bƱncselekmĂ©nyekre vonatkozĂłan jelent meg az izgatĂĄs a bĂŒntetĆ törvĂ©nykönyvben. KĂ©sĆbb egy kibĆvĂtett jogszabĂĄly â közössĂ©g tagja elleni izgatĂĄs â mĂĄr hasonlĂł körƱen vĂ©dte a kisebbsĂ©geket, de korlĂĄtozta a szabad vĂ©lemĂ©nynyilvĂĄnĂtĂĄshoz valĂł jogot, ezĂ©rt enyhĂtettek kĂ©sĆbb a jogszabĂĄlyon.
Az AlkotmĂĄnybĂrĂłsĂĄg Ă©s a KĂșria is kifejtette, hogy az uszĂtĂł kijelentĂ©sek az Ă©rzelmekre hatnak, Ă©s csak akkor rĂłhatĂłk bĂŒntetĆjogi Ă©rtĂ©kelĂ©s alĂĄ, ha az olyan erĆs, szenvedĂ©lyes indulatok felkeltĂ©sĂ©re alkalmasak, amelyek alapjĂĄn emberek nagyobb tömegĂ©ben gyƱlölet Ă©bresztĂ©sĂ©hez vezetnek
â fogalmazott TĆke ZoltĂĄn.
MegĂĄllapĂtotta a bĂrĂłsĂĄg, hogy konkrĂ©t uszĂtĂł magatartĂĄs nem törtĂ©nt, a szabad vĂ©lemĂ©nynyilvĂĄnĂtĂĄshoz valĂł joga a vĂĄdlottnak erĆsebb ebben az ĂŒgyben. MegĂtĂ©lĂ©sĂŒk szerint ezĂ©rt Barcsa-Turner GĂĄbor nem valĂłsĂtott meg bƱncselekmĂ©nyt.
Az ĂŒgyĂ©sz a kihirdetett ĂtĂ©let ellen fellebbezĂ©st jelentett be a bƱnössĂ©g megĂĄllapĂtĂĄsĂĄĂ©rt Ă©s bĂŒntetĂ©s kiszabĂĄsĂĄĂ©rt. SĂ©relmezik az indokolĂĄst, szerintĂŒk rögzĂthetĆ a kirĂvĂłan közössĂ©gellenessĂ©g. Az elĆzĆ tĂĄrgyalĂĄson a vĂĄdat kĂ©pviselĆ ĂŒgyĂ©sz azzal Ă©rvelt: azĂ©rt kell sĂșlyosan bĂŒntetni a vĂĄdlottat, mert szilĂĄrd Ă©rtĂ©kĂtĂ©lete van, amely szerinte elĆĂtĂ©letes. Barcsa-Turner Ășgy reagĂĄlt: nem tudna elkĂ©pzelni olyan ĂtĂ©letet, hogy a vĂ©lemĂ©nye megvĂĄltozzon.
Gaudi-Nagy TamĂĄs vĂ©dĆ szerint a felmentĂ©si okok korrekt szakmai levezetĂ©se volt hallhatĂł.
"Az alapjog-összevetĂ©s sarkalatos pontja minden olyan bĂŒntetĆĂŒgynek, amely vĂ©lemĂ©nynyilvĂĄnĂtĂĄsrĂłl szĂłl"
â hangsĂșlyozta a nemzeti jogvĂ©dĆ ĂŒgyvĂ©d. HozzĂĄtette: ebben az ĂŒgyben az azon Ă©rtĂ©kek melletti vĂ©lemĂ©nynyilvĂĄnĂtĂĄs törtĂ©nt meg, amelyeket az alaptörvĂ©nyĂŒnk vĂ©d. Elmondta: "Csak csodĂĄlkozĂĄsomat tudom kifejezni, hogy ez az indokolĂĄs az ĂŒgyĂ©szsĂ©gnek nem volt elegendĆ. Mi az ĂtĂ©letet tudomĂĄsul vesszĂŒk Ă©s megköszönjĂŒk. EgyedĂŒli nyitott kĂ©rdĂ©s maradt, hogy az LMBTQP mozaikszĂłban megjelenĆ P betƱ, amely a pedofilokat jelenti, hogyan lehetsĂ©ges, hogy vĂ©dendĆ közössĂ©g legyen. Erre a kĂ©rdĂ©sre a SzĂ©kesfehĂ©rvĂĄri TörvĂ©nyszĂ©k sem adott vĂĄlaszt."
A bĂŒntetĆper harmadfokon a FĆvĂĄrosi ĂtĂ©lĆtĂĄblĂĄn folytatĂłdik.