Barcsa-Turner Gábor (HVIM társelnök) gondolatai a most elfogadott, homoszexuális propagandát visszaszorítani hívatott törvény kapcsán:
“Magyarországon nincs “melegellenesség”, sőt. De miért szólalunk fel a témában, miért nem hagyjuk őket békén?! Gyorsan szögezzük le, én sem, illetve az úgynevezett “jobboldalon” sincsenek olyanok, akik a homoszexuálisokat gyűlölik. Viszont a lobbi ellen harcolunk és megvédjük a család intézményét, és nem engedjük, hogy gyerekeinket összezavarják, félreneveljék, megrontsák és beteglelkű emberek tömegét hozzák létre.
Egyébként Magyarország annyira nem “melegellenes”, még a kormány sem, hogy ellenem zsinórban vannak a véleményem kinyilvánítása miatt eljárások, miközben a Soros- és lobbiszervezetek, mint például a Háttér Társaság egyeztető szervezete az Igazságügyi Minisztériumnak, illetve az ügyészség számára protokollokat dolgoznak ki (lásd “előítélet-indikátor”) és a rendőröket, bírókat érzékenyíthetik. A most elfogadott törvény által talán szexuális felvilágosítás címén a homoszexualitást nem tudják a kiskorúak felé propagálni, talán a folyamatos provokációkat sikerül visszaszorítani. De csak talán, mert a kiskapukat ezek a szervezetek megtalálják és ki is használják.
Nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, de csak szerintünk, mert hiába adtunk be Dr. Gaudi-Nagy Tamással törvényességi felülvizsgálati kérelmet az ügyészség felé a legrombolóbb Háttér Társasággal szemben (ami szervezet engem jelentget fel), továbbra is működhet közhasznú (!) szervezetként, az ügyészség pedig lesöpörte a kérelmünket. Ez a szervezet azért lehet közhasznú, mert küzd a transznemű migránsok jogaiért, hogy legyen külön transz-tranzitzónájuk – ez szerepel a közhasznúsági mellékletükben. Sőt, ezt a küzdelmüket minisztériumi szinten folytathatják, ott témává tudják tenni a beteg elképzeléseiket.
Akkor most melyik ország “melegellenes”? És akkor válaszolnék arra a kérdésre is, hogy miért nem “hagyjuk békén” őket, miért zavar minket, hogy felvonulnak, meg itt-ott megjelennek. Dióhéjban erre azt lehet válaszolni, hogy ez nem az ő jogaikról szól, hanem arról, hogy a többségi társadalmat akarják a saját képükre formálni. A Pride először félnapos volt, majd lett egész napos, aztán egy teljes hétvégés, majd hetes, mára már egy hónapos rendezvénysorozat, de gyakorlatilag folyamatosan fejtik ki a társadalomromboló tevékenységüket. Szivárványcsaládokat hoznak létre, több és több jogot követelnek, egyre jobban tolják ki a határokat. Nyugaton már óvodákban tartanak foglalkozásokat. A szomszédos Ausztriában már oviban kötelező a deviancia felé érzékenyíteni… Ha félrenézünk, ez a probléma egyre nagyobb és nagyobb lesz. Nem dughatjuk homokba a fejünket. A csatolt képen a minisztériumi munkacsoport honlapja látható. A júliusi DuoGladii havilapunk ezt a témát járja körül minden szempontból és nagyon komoly tanulmányokkal jelentkezünk.”
