Az idei Trianon Felvonuláson ezúttal is hallhattuk az Egy vármegyés lány gondolatait is.
Elsőként a károgókra hívta fel a figyelmet, akik szerint már semmi aktualitása nincsen Trianonnak, és akik mindig azzal vádolnak minket, hogy mi a múltban élünk. Szavaiból kiderül, hogy ezek az emberek azzal sem képesek megelégedni, hogy nem kell háborút vívniuk vagy szenvedniük, hanem csupán csak egy értelmes életet kellene élniük, mégsem képesek erre sem. A legnagyobb gondjuk pedig az, hogy mi viszont törekszünk erre. Az identitás nélküliek tehát azért bizonygatják, hogy Trianonnak nincs aktualitása, mert magukat akarják ezzel megnyugtatni. Ezután áttért a külhoni magyarok helyzetére. Leszögezte, hogy azoknak, akik több mint egy évszázad után is megőrizték magyar identitásukat, hatalmas tisztelet és köszönet jár, hiszen hiába nyomták el őket az évek során, mégsem törtek meg. Ezért megígérte, hogy a HVIM folytatni fogja értük a harcot. Zárásként a jelenre tért át, hiszen – ahogyan Széchenyi fogalmazott – a haza nem volt, hanem lesz! – S fiatalként az idősebb generáció tagjaihoz szólt, miszerint hagyják, hogy a fiatalok hadd adják meg nekik a reményt a folytatáshoz, hiszen “Rajtunk áll Magyarország megmentése. Nem az esélyeket kell nézni. Vannak dolgok, amikben egyszerűen csak hinni kell.”
留言