Reagálás egy kutatóintézetnek álcázott balliberális propagandagépezet tanulmányára

A Political Capital egy átfogóbb tanulmányt jelentett meg a “szélsőjobboldalról”, amiben a szervezetünk, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is tekintélyes szerepet kapott. Számos kritikánk van az elkészült munkával, annak vezérelvével kapcsolatban, amit már jeleztünk a “kutatók” felé is, de most, hogy nagyobb publicitást kapott az elkészült mű a médiában, közzétesszük a megjegyzéseinket, kiigazításunkat és kritikánkat.

Mivel a tanulmány legfőbb sugalmazása a „szélsőjobboldal” és a Fidesz összemosása, így ezzel kapcsolatban kénytelenek vagyunk cáfolatot közreadni. Tételmondatunk lehetne, hogy míg a balliberális oldal azt gondolja, hogy nekünk a Fidesz-kormány, addig a Fidesz úgy tartja, hogy számunkra elég néhány nekünk tetsző gesztus. De nem elég, mert a legtöbb esetben csak felületes kommunikációt, végletekig egyszerűsített és unásig sulykolt politikai üzeneteket és néhány látszatintézkedést látunk. Azt is leszögezzük, hogy ez a mi tevékenységünk lényegét nem érinti, nem a pártpolitika viszonyaihoz mérjük magunkat, attól próbáljuk magunkat függetleníteni, de ez elég nehéz, ahol csak pártokban tudnak gondolkozni az emberek, és ilyen jellegű félretematizálással van dolgunk, mint a Political Capital tanulmánya.


Ráadásul lehet, hogy jelenleg nem zaklatják a HVIM-et, mint szervezetet, egyesületet, de számos eljárás van ellenünk, mint magánszemélyek ellen, például LMBTQP-lobbi elleni akciókból kifolyólag. Miközben a ténylegesen – ez itt nem a propaganda helye – Soros György által finanszírozott Háttér Társaság él és virul, és most karácsonykor is az RTL Klubon folytathat családellenes, normalitásellenes, aljas, érzelmileg manipuláló propagandát.


Mi bizalmat szavaztunk a Political Capitalnak, mert jóhiszeműen úgy véltük, hogy az elemzőikben velünk ellentétes politikai meggyőződésük ellenére van őszinte érdeklődés a kutatásuk tárgya iránt, vagyis irántunk. De mint a koncepciózus, saját narratívájuk ízére formált tanulmány alapján látható, erről sajnos szó sincs. A Political Capitalnak köze sincs egy elfogulatlan kutatóintézethez, hanem csak a balliberális propagandagépezet egyik alkotóeleme. Mint látjuk, közös propagandafilmet csinálnak az LMBTQP-lobbit támogatva, vagy éppen megszólalnak aktuálpolitikai ügyekben a tárgyilagosság látszatát is mellőzve. Sokkal inkább tűnik a magyar belpolitikába külföldről történő beavatkozásnak ez a “tanulmány” (aminek létrejöttében a Political Capital “együttműködött” a Heinrich Böll Foundation-nel), de az is lehet, hogy csak megélhetési “nácizásról” van szó.


Félreértés ne essék, nem vagyunk naivak, nyilván tudtuk, hogy liberális szempontból leszünk értékelve (az értéksemlegesség nem létezik, tudjuk ezt jól), de adtunk egy esélyt a tényszerűségnek, a tárgyilagosságnak. Annak ellenére szavaztunk bizalmat az intézetnek és magának Hunyadi Bulcsúnak (a “kutatás” vezetőjének), hogy a 2019-es Felvidéki Magyar Szigetre elnyert állami támogatásunkból médiabotrányt kreált, aminek következtében a Fidesz vissza is vonta a támogatást az aláírt szerződés (!) ellenére. Azóta sem hiszi el senki, hogy mi egy forintot sem kaptunk sem így, sem máshogy a Fidesztől… (Nem mintha vágynánk erre.) Hónapokon keresztül láttuk el saját anyagokkal a “kutatóintézetet”: küldtünk postán is több kiadványt, illetve a megjelent publicisztikáinkat, állásfoglalásainkat folyamatosan megküldtük, hogy első kézből tájékozódjanak, azonban a tanulmány ennek ellenére szakmaiatlan, koncepciózus és előítéletes, ennek nyilvánvalóan politikai okai vannak. Körülbelül olyan ez a „kutatási módszer”, mintha David Attenborough a vadon vizsgálata közben megakadályozná, hogy az oroszlánok elejtsék az antilopot…


A tételes kritikánk:

1. prekoncepciózus:

  • Azt akarja bebizonyítani a “tanulmány”, hogy a Fidesz szélsőjobboldali és eltűntek a különbségek a széljobb szervezetek és a kormánypárt között. Ami erre utal, azt kiemeli, ami meg ennek ellentmond, azt elhallgatja. Legjobb példa erre, hogy a Political Capital szerint a Fidesz antiszemita, zsidóellenes (lásd a tanulmányt bemutató videókonferencia, ahol ezen lovagolnak hosszú és kínos perceken keresztül). Érv a Soros-kampány. Pedig, jobban megvizsgálva, egy zsidó belháborút nézhetünk valós időben… Meg kell nézni a kormány Izrael-politikáját, amit mi is nagyon keményen bírálunk (a Szent Korona Rádión megjelent állásfoglalásainkat rendre megküldtük erről).

  • Erőszakpotenciál: az rendben van, hogy nem lánynevelde vagyunk (bár egyébként az is, de a Farkasok női “kiképzése”, a Hiúzok lényege sem jött át, hiszen nincs ellentmondás a nőiességre nevelés és egyes gyakorlati ismeretek, pl. tűzgyújtás átadása között, de ez másik téma). Nem virágport eszünk, de hazugság lefesteni minket és a többi jobboldali szervezetet úgy, mintha a magyar társadalom békéjét mi fenyegetnénk.

  • Sovinizmus vádja: úgy vagyunk beállítva, mintha valamiféle magyar felsőbbrendűséget hirdető fajelméletben hinnénk. Holott a HVIM évtizedek óta deklaráltan harcol a sovinizmus ellen, jelenjen az meg a magyarok vagy más népek sorai között.

2. Tényszerűen hamis állítások, hangsúlyeltolódások

  • Sok olyan hangsúlyeltolódás van, ami már-már a lényeget fedi el. Ez szándékos ferdítés is lehet, de fakadhat a nem értésből is. A többi szervezet vezetője mellett magunk is ezt fájlaljuk a legjobban, hogy nem az, nem arra vonatkozva, és nem úgy hangzott el az interjúkban, ami és ahogyan aztán bekerült a tanulmányba.

  • Példa egy ilyen eltolódásra: a migrációs kérdést mi nem egy vallási kérdésnek tartjuk, mégis a szövegkörnyezet úgy lett megfogalmazva (aztán a Telexen meg nekünk tulajdonítva az egész mondat, mint egy idézet), mintha nekünk az iszlám vallással lenne bajunk. Nekünk nem az a bajunk, hogy a “nem jó muszlimok” jönnek, hanem az, hogy a bevándorlók teljesen vallástalanok, és ezért képesek minden gonoszságra, és legfeljebb csak később, Európában találkoznak egyfajta “politikai iszlámmal”, aminek már semmi köze a saját országukban lévő valláshoz. Ez részletkérdésnek tűnik, mégis jelentős a hangsúlyeltolódás, melyek sokasodásával egy nagyon torz kép alakul ki a szervezetekről.

  • A tanulmány hangulata alapján, a gondolatainkat primer forrásból nem tanulmányozó, a tevékenységünket mélyebben nem követő számára az a hamis kép alakulhat ki rólunk, hogy mi csak és kizárólag aktuálpolitikai síkon tudunk gondolkozni, a pártpolitikával foglalkozunk legaktívabban, mitöbb, a mi tevékenységünket a Fideszhez (vagy bármely más párthoz) igazítjuk, tehát csak helyezkedünk az aktuális reálpolitikai viszonyok mentén. Ezzel szemben a valóság az, hogy mi a pártpolitikától függetlenül képviselünk egy valós jobboldaliságot már 20 éve, és tevékenységünk tekintélyes része ugyan közéleti, de messze van a pártok demokratikus világától, sőt, azon túlmutató. Ezért is vagyunk bojkottálva szinte az összes médiafelületen: a balliberális oldal nem számol be semmiről, nem akar reklámot csinálni nekünk, a fideszes médiának meg kellemetlen a jobbról és fentről érkező kritikánk. A magyar közéletben, ahol minden közélettel foglalkozó, civilszervezet a pártpolitika része, értelmezhetetlen a mi hozzáállásunk.

  • A HVIM Trianon-narratívája teljesen egyedülálló a magyarországi közbeszédben, sőt, a „szélsőjobboldalon” is, hiszen a múlttal reálisan szembenéző és fontos kérdéseket felvető. Például mi szorgalmazzuk, hogy először a saját sovinizmusunkat győzzük le, nézzünk szembe a magyarság hibáival is, azután tudunk csak foglalkozni a kérdéssel és valamiféle gyógyírt adni a tragédiára. Ez a felvetésünk annyira egyedi, és nem illeszkedik a tanulmány által bebizonyítani kívánt koncepcióba, hogy alig jelenik meg, szinte hangsúlytalan, miközben, ha van változás a „szélsőjobboldalon” valamiben, akkor ebben biztosan. (Hála Istennek, a többi szervezetnél is hasonló folyamatok tapasztalhatóak.)

3. Felszínes, szakmaiatlan

  • Politológiai szempontból izgalmasabb (és szakmaibb) lett volna a tanulmány, ha a szervezetek valós motivációját mutatja be, illetve nemcsak egy mondatban van lerendezve a képviselt eszmeiség, az is arra kifuttatva, hogy a HVIM elitnek tartja magát… A profánoktól, materialistáktól azonban nem várható el, hogy észrevegyék, hogy minőségileg más létszemléletet, világnézetet képviselünk, és ezért nyilvánvalóan a megvalósult akcióink is mások lesznek, tehát a látható tevékenységünk értelmezése csak ily módon lenne lehetséges. Máshogy megfogalmazva: a szellemi és lelki valóság tanulmányozása nélkül, a fizikai sík félrevezető, bár kétségkívül, hogy egyszerűbb a pártpolitikai közegbe betuszkolni minket ezáltal. Pedig az igazi szakmai vállalkozás a valódi eszmeiségünk feltérképezése lenne, és megvizsgálni ezek kapcsolódását a közéleti tevékenységünkhöz. Hogyan vezethető le a tradicionális (lét)szemléletünkből a képviselt formánk, tehát, amiket teszünk, amikkel foglalkozunk? Miből fakad, hogy kérlelhetetlenül harcolunk az LMBTQP-lobbi ellen? Miért foglalkozunk vallásokkal, vagy éppen miért adunk ki egy havilapot “Duo Gladii” névvel és még ezernyi kérdés, ami izgalmas téma lenne a liberálisok számára is, mert olyan dimenzióba vezethetnének, ami egyrészről szakmailag is egyedi lenne, másrészről a tényleges megértést segítené. Például, mi a liberalizmus kritikáját, Rousseaunál, Lockenál, Miltonnál kezdjük, a kommunizmusét pedig Marxéknál és a kommunista szemlélet alapjainak vizsgálatával. Néhány további, konkrét példa a felszínességre alább, amelyek a fentiekből fakadnak.

  • A köztársaság-pártiság és a demokrácia csak összefüggő fogalmak, nem ugyanazt jelentik. Szinonimaként jön elő mégis a tanulmányban. Ugyanez igaz a nacionalizmusra és a sovinizmusra is. Mintha a tanulmány szerzői nem értenék (vagy nem akarnák érteni) a kettő közötti különbséget.

  • A lényegi különbségeket nem sikerült megtalálni a szervezetek között, pedig vannak… Ezek persze nem olyan mérvűek, hogy ne tudnánk együttműködni, vagy ne lennének közös céljaink, de azért elég jelentősek. Sötétben minden tehén fekete. (Egyedül arra sikerült rávilágítani, hogy az áljobboldali Alt-Righttal nincs kapcsolatunk, amit a Fidesz láthatóan egyre jobban futtat…)

  • Az nem a mi bajunk, hogy nem értik a szerzők, hogyan fér össze a harc a kereszténységgel. Olyanok az erről szóló megjegyzések, mintha egy facebookos vitában odaböfögte volna egy peacejel profilképpel egy 17 éves lázadozó tini. Ajánljuk az 1950-es évek előtti katolikus egyház tanításait tanulmányozásra! Mi a vallási identitásunkban is az eredetit, a tradicionálist képviseljük. Ezt sem értik a kedves „kutatók”, de már látjuk, hogy nem is érdekli őket.

4. Felelősség kérdése és bizalomvesztés

  • A tanulmány szerzői nem is gondolnak bele, hogy a mi életünkkel szórakoznak. Ha például ’22-ben nem nyer a Fidesz, akkor újra évi 100 milliókért fog rólunk tanulmányokat leadni ez a kutatóintézetnek álcázott propagandacég az Alkotmányvédelmi Hivatalnak. Hogy legyen munkájuk bőven, igazolni kell a létjogosultságukat, ezért majd jól leírják, hogy magas az erőszakpotenciálunk, meg a magyarságot felsőbbrendűnek tartjuk és soviniszták vagyunk. Ezért fognak újra megfélemlíteni, még több ügynököt küldeni ránk, bomlasztani, illetve megpróbálnak majd az ilyen túlzások miatt börtönbe juttatni, és ezért fognak eljárásokat indítani ellenünk. A jelenleg futó eljárások miatt is már elég hátrányt szenvedünk az élet számos területén. “A kutatók csak tudják, mit írnak le” jelszó alatt hitelt adnak nekik, aztán mi küzdhetünk, hogy bizonyítsuk be az ellenkezőjét. Rendelkezésükre álltunk mindenben. De ezt lezártnak tekintjük, és azt javasoljuk minden hazafias szervezetnek, személynek, hogy ne adjon interjút nekik, ne álljon velük szóba!


Barcsa-Turner Gábor és Kónyi-Kiss Botond

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom

2020 Minden jog fenntartva. HATVANNÉGY VÁRMEGYE IFJÚSÁGI MOZGALOM (HVIM)  HIT - HŰSÉG - BÁTORSÁG