Dr. Bakay Kornél Székelyudvarhelyen

2009. augusztus 7-én tartotta előadását Dr. Bakay Kornél a Székelyek történelme - egy kicsit másképpen címmel. Az előadás a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom székelyudvarhelyi tagszervezetének szervezésében zajlott a Gondűző étterem borpincéjében (Szent Imre utca 18. szám). Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket a Gondűző étteremnek, hogy biztosította az előadásra a helységet.

A közel 150 fős közönség nagy figyelemmel kísérte a professzor előadását. Az előadáson megtudhattuk, hogy az 1987-ben Köpeczi Béla főszerkesztésében kiadott, 3 kötetből álló Erdély történetében a székelységről mindössze 4 (négy) oldalnyi szöveg szól, ami tele van bizonytalanságokkal, illetve megtudhattuk, hogy eddig nagyon sok "hiteles" történelemkönyvben arra a kérdésre, hogy "kik a székelyek?" a következő válaszokat írták: gepida szolgák maradványai, kitelepített határőrök, hadifoglyok maradékai, kazáriai kabarok, bitang besenyők, elmagyarosodott bolgár-török eszkilek.
Bizonyosodott, hogy a székelység szerves része volt a Kárpát-medencét kitöltő magyar etnikumnak, hiszen az erdélyi helynevek tetemes része megtalálható a magyar nyelvterület más részein is. Például: Csík, a Buda melletti Csík-hegyeknél, a Fejér megyei Csík-váron, a Nagytarcsa régi nevében: Csíktarcsa. Ugyanez látható Buda esetében is. De sorolhatnánk tovább: Vargyas, Homoród, Csögle, Almás, Egregy, Bánd, Kolozs, Székely, Kapus stb. A székely szó magyarázása sem egészen elfogadott bár már 1086-ból ismerünk szikül alakot. Általánosan elfogadott manapság, hogy a török szikii szóból vezessék le a székelyt és a siculust, ám ez az etimológia annak a következménye, hogy mindenáron idegen néprészként kívánják tárgyalni a székelyeket. Ez a sikil azt jelentené, hogy "a herceg népe", "a királyfi népe". Csakhogy a szikil elírás, a helyes silik helyett. Ez a névmagyarázat tehát elesett. De miért is kellene minden szavunkat idegen nyelvből megmagyarázni? Miért nem a magyar nyelvből indulunk ki mindig elsőként? A székely szóban benne van a szék és a hely szavunk. A szék állandó lakóhelyet, szállást jelent, s a székhelyiből alakulhatott a székely, amely a latinizáció következtében, a szkíta eredetre utalva, lett sicul, Zacul s nem fordítva. S itt nem feledkezhetünk meg a székely székekről sem.

Köszönjük Professzor úrnak, hogy elfogadta meghívásunkat, reméljük, hogy még megtiszteli a székelyudvarhelyieket jelenlétével.

Végül köszönjük a Romantika Panziónak (www.romantika.ro), hogy támogatta a székelyudvarhelyi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat azzal, hogy vendégül látta a neves professzort.

CsatolmányMéret
090807_szekelyudvarhely.jpg65.84 KB
Minden jog fenntartva. Kapcsolat: kotaib@hvim.hu